Szent Cirill

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szent Cirill
Hostyn2.jpg
A szlávok apostola
Születése
827
Thesszaloniké, Bizánci Birodalom
Halála
869. február 14.
Róma, Itália (42 évesen)
Tisztelete
Ünnepnapja február 14.
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Cirill témájú médiaállományokat.
Szent Cirill és Szent Metód
Szent Metód és Szent Cirill
Bazilika Mária mennybevétele és Szent Cirill és Szent Metód, Velehrad, Csehország

Szent Cirill (Thesszaloniké, 827Róma, 869. február 14.) bizánci filozófus, hittérítő, nyelvtudós, a szláv írás megalkotója, Európa társ-védőszentje, Szent Metód testvére.

Élettörténete[szerkesztés]

Konstantin (a Cirill nevet nem sokkal halála előtt vette fel) tanulmányait Konstantinápolyban végezte, s később az egyetem filozófiatanára lett.

A több nyelven beszélő, nagy műveltséggel rendelkező Konstantin első útjának célja 851-ben az arab fővárosban zajló keresztény-muzulmán hitvitákban a keresztény tanok megvédése volt. Hazatérését követően folytatta a tanítást, majd 858-ban rövid időre kolostorba vonult, követve bátyját, Metódot, aki már régebben a szerzetesi életet választotta.

860-ban a két testvér császári utasításra a kazárok földjére ment, ahol a keresztény tanokat terjesztették. Küldetésük ideje alatt Herszónban (Krím félsziget, Szevasztopol mellett) felkutatták Szent Kelemen vértanú földi maradványait.

860 körül, Mihály bizánci császár parancsára elkezdett dolgozni a szláv írásbeliség megalkotásán. Feltehetően ez az ábécé összesen 43 betűből állt. Így hozzá köthető a – róla elnevezett – cirill betűs írásmód megalkotása.

Rasztiszláv morva fejedelem szláv nyelvet beszélő szerzeteseket kért Bizánctól. A küldetéssel a szláv nyelvet jól ismerő Konstantint és Metódot bízták meg, akik társaikkal 863-ban érkeztek meg Rasztiszláv udvarába, ahol a szláv nyelvű liturgia bevezetése mellett iskolát alapítottak, lerakva a szláv nyelvű papképzés alapjait. A szláv írás, a glagolita ábécé megalkotása és elterjesztése, valamint egyházi könyvek szláv nyelvű fordítása szintén Konstantin érdeme volt.

Több mint 3 évnyi munkálkodásukat követően 867-ben Rómába mentek, s egyúttal magukkal vitték a Szent Kelemen-ereklyéket is. Konstantin hitvitájában sikeresen megvédte a népnyelv liturgikus használatát azon ellenzőkkel szemben, kik csupán a latin, héber és a görög nyelvű liturgiát fogadták el. II. Adorján pápa engedélyezte a szláv nyelvű liturgiát.

Rómában Konstantin szerzetes lett, s felvette a Cirill nevet, de rövidesen megbetegedett, és 869. február 14-én meghalt. Rómában, a Szent Kelemen-templomban temették el.

II. János Pál pápa 1980. december 31-én Szent Cirillt és Szent Metódot Európa társvédőszentjévé nyilvánította. Ünnepnapjuk február 14.

Szent Cirill és Metód missziós tevékenysége, amely a IX. század második felére esik, a szláv népek első és eredményes evangelizációjának tekinthető.

Ez különböző módon érintett egyes területeket, de főként Nagy-Morvaországra összpontosult. Mindenekelőtt a sirmiumi érsekség területére, melynek Metód volt a főpásztora. Ide tartozott Morvaország, Szlovákia és Pannónia, amely ma Magyarország egy része. De apostoli munkája kiterjedt más területekre is, főként az általa felkészített misszionáriusok révén, kik a nyugati szlávok körében működtek, elsősorban Csehországban.[1]

Lengyelország 966-ban vette fel a keresztséget első történetileg ismert fejedelme, Mieszko vezetésével, aki Dubravka cseh hercegnőt vette feleségül. Így valószínűleg a cseh egyház útján jutott el a kereszténység Rómából Lengyelországba a latin rítus szerint. De a kereszténység hajnala Lengyelországban mégis kapcsolatban van annak a két testvérnek a művével, akik a távoli Szalonikiből indultak el.[1]

A Balkán-félsziget szlávjai között a szent testvérek pasztorális munkája tekintélyesebb és csodálatos gyümölcsöt termett. A működési területükről elűzött tanítványok munkája nyomán csodálatosan érvényesült és fejlődött a „Cirill és Metód”-jellegű misszió Bulgáriában. Itt Szent Kliment Ohridszki működése nyomán erőteljes szerzetesi központok létesültek, ezekben fejlődött ki teljesen a cirill ábécé. Más területekre is eljutott innen a kereszténység, a közeli Románián át a Kijevi Ruszig és Moszkván keresztül a keleti vidékekre.[1]

A kereszténységnek a szlávok között eltelt tizenegy évszázada világosan megmutatta, hogy a szent testvérek öröksége erősebb volt és maradt minden megosztó törekvésnél.[1]

Megjegyzések[szerkesztés]

Róma, Szent Kelemen templom freskója, 11. század
  • A római Szent Kelemen templom egyik 11. századi freskójának jelenete: Szent Cirill és Szent Metód Rómába szállítják a Szent Kelemen ereklyéket. Cirill és Metód a kép bal felén sötét köpenyben vannak ábrázolva.

Korabeli életrajza magyar nyelven[szerkesztés]

  • Pannóniai legendák. Cirill és Metód szláv apostolok élete; óegyházi szláv eredeti egyházi szlávra átírt szövegford. Ján Stanislav, ford. F. Kováts Piroska; Madách–Európa, Bratislava–Bp., 1978
  • Szent Konstantin-Cirill és Szent Metód élete; ford. F. Kováts Piroska; 2. átdolg. kiad.; Kalligram–Kalligram Polgári Társulás, Pozsony–Dunaszerdahely, 2013

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d II. János Pál - SLAVORUM APOSTOLI, pápa enciklikája Szent Cirill és Metód evangelizációs munkájának 1100. évfordulója alkalmából 1985. június 11.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Szent Cirill, Szent Metód – Szent István; szerk. Sztakovics Erika; Gerhardus, Szeged, 2012 (Szomszédok, barátok, testvérek)