Vallée de Mai természetvédelmi terület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vallée de Mai Természetvédelmi Terület
Világörökség
Valleé de mai2.jpg
Adatok
OrszágSeychelle-szigetek
Világörökség-azonosító261
TípusTermészeti helyszín
KritériumokVII, VIII, IX, X
Felvétel éve1983
Elhelyezkedése
Vallée de Mai természetvédelmi terület (Seychelle-szigetek)
Vallée de Mai természetvédelmi terület
Vallée de Mai természetvédelmi terület
Pozíció Seychelle-szigetek térképén
d. sz. 4° 19′ 45″, k. h. 55° 44′ 15″Koordináták: d. sz. 4° 19′ 45″, k. h. 55° 44′ 15″
A Wikimédia Commons tartalmaz Vallée de Mai természetvédelmi terület témájú médiaállományokat.

A Vallée de Mai természetvédelmi terület a Seychelle-szigetek Praslin-szigetén található nemzeti park, 1983 óta az UNESCO világörökségi helyszíneinek egyike.[1][2] A területet pálmaerdő alkotja, ahol öt endemikus pálmafajta található, köztük a legismertebb a tengerikókusz (Lodoicea maldivica), amelynek húsz kilogrammos termése a legnagyobb és legnehezebb mag a Földön.[3] A nemzeti park állatvilága is egyedi, olyan madarakkal mint például a ritka Seychelles-szigeteki papagáj(wd) (Coracopsis nigra barklyi), de találhatók emlősök, rákok, csigák és hüllők is.[2][4] Minden erőfeszítés ellenére nem sikerült a szigetre betelepített növényeket (kávé, ananász, díszpálmák) kiirtani.[5] A pálmaerdő, különleges növény- és állatfajaival annak a kornak a maradványa, amikor a Gondwana őskontinens részekre szakadt.[2]

Fekvése[szerkesztés]

A természetvédelmi terület a Seychelle-szigetek második legnagyobb szigete, a Praslin-sziget(wd) közepén található,[6] amelynek legmagasabb hegye, a Fond Azore, 373 méter magas.[7] A Praslin-sziget repülővel vagy komppal Mahé felől közelíthető meg.[3] A gránitból álló sziget teljes területe 37 négyzetkilométer,[8][5] ebből a természetvédelmi terület 19,5 hektárt foglal el.[2] A szigetet gránit alkotja, és "mikrokontinensként" fogható fel.

Legendája[szerkesztés]

A tengerikókusz termése

Charles George Gordon brit tábornok, miután 1882-ben a Praslin-szigeten járt, elterjesztett egy legendát,[5] amely szerint a Vallée de Mai az Édenkert lenne.[8][9] Azt állította, hogy bizonyítékkal tudja alátámasztani elméletét, miszerint a pálmafa a jó és rossz tudásának fája, a trópusi kenyérfa(wd) (Artocarpus altilis) pedig az élet fája(wd). Az Édenkert pontos helyeként a szigeten a Tengerikókusz-völgyet jelölte meg.[8] Csak ezen a területen található meg együtt a tengerikókusz mellett – melynek termésének a bennszülöttek potencianövelő hatást tulajdonítottak[3] – a sziget összes endemikus pálmafaja. Megjegyezte azt is, hogy a gyümölcsök különös, szuggesztív alakja okozta a bűnbeesést az Édenkertben. Ezt az állítást H. Watley Estridge vitatta, aki rámutatott, hogy Éva képtelen lett volna átharapni a termésnek mintegy 10 centiméternyi vastag héját; erre az ellenvetésre Gordon nem tudott észszerű magyarázatot adni.[5][8]

Története[szerkesztés]

Pálmaerdő

A nemzeti park területe egészen az 1930-as évekig háborítatlan őserdő volt. A területet 1966. április 18-án nyilvánították védetté a madárvédelmi jogszabályok értelmében. 1979-ben a terület megkapta a nemzeti park minősítést, ami magasabb szintű védelmet biztosított.[8] 1983-ban világörökségi helyszínné nyilvánították a VII., VIII., IX. és X. kritériumok alapján.[2]

Növényvilága[szerkesztés]

A nemzeti park az élőhelye az endemikus tengerikókusznak, amely 25–34 méter magasra nő. A legyező alakú fa levelei 7–10 méter hosszúak és 4,5 méter szélesek, a levélnyél 4 méteres. Kettős termése a legnagyobb a Földön, a legnagyobb ismert termés 42 kilogrammos volt.[4][8] A mag megtermékenyítése és érése között hét év telik el. A termés nem úszik a vízen, emiatt a növény nem tudott elterjedni a többi szigeten.[3] További endemikus pálmafajok a Deckenia nobilis, Phoenicophorium borsigianum, Verschaffeltia splendida, Nephrosperma vanhoutteanum és Roscheria melanochaetes. A természetvédelmi területen mintegy négyezer pálmafa található.[5] További két endemikus fafajta a Dillena furruginea és a Northea hornei. A nemzeti park bejáratánál Calophyllum tacamahaca található.[10]

Állatvilága[szerkesztés]

Seychelles-szigeteki papagáj

A pálmafákon jellegzetes madárpopuláció lakozik: a Seychelles-szigeteki papagáj (Coracopsis barklyi), Seychelles-szigeteki gyümölcsgalamb (Alectroenas pulcherrimus), Seychelle-szigeteki bülbül (Hypsipetes crassirostris), Seychelles-szigeteki nektármadár (Nectarinia dussumieri), mauritiusi szalangána (Collocalia francica) és a Seychelle-szigeteki vércse (Falco araea).[2][11] A nemzeti parkban költőhelyeket alakítottak ki a papagájok részére, hogy megmentsék őket a kihalástól.[3]

Egyéb állatok: Seychelle-szigeteki kaméleon (Archaius tigris), Seychelle-szigeteki szkink (Trachylepis seychellensis), Wright-szkink (Mabuya wrightii), Scelotes braueri, Pamelaescincus gardineri, Seychelles-szigeteki gekkó (Ailuronyx seychellensis), Seychelle-szigeteki repülőkutya (Pteropus seychellensis), féreggőtefélék és fán élő békák, valamint Phelsuma astriata, és Phelsuma sundbergi. A területen élő hüllőfajok: Boaedon geometricus, Lycognathophis seychellensis ésRamphotyphlops braminus.[2][8]

A nemzeti parkban található puhatestűek: Pachnodus paslinus és Stylodonta studeriana.[10]

A Pachypanchax playfairi az egyedüli édesvízi endemikus halfaj. Számos édesvízi rák és más gerinctelen található a területen.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. World Heritage List. UNESCO (Hozzáférés: 2019. feb. 5.)
  2. a b c d e f g h Vallée de Mai Nature Reserve. UNESCO (Hozzáférés: 2019. feb. 5.)
  3. a b c d e Veser 1997 : 32. o.
  4. a b Lodoicea maldivica Coco-de-mer. Encyclopedia of Life (Hozzáférés: 2019. feb. 5.)
  5. a b c d e Coe 1998 :24. o.
  6. Mair–Beckley 2012 :3. o.
  7. Mair–Beckley 2012 :117. o.
  8. a b c d e f g Advisory Board Evaluation. UNESCO (Hozzáférés: 2019. feb. 5.)
  9. Jonathan Kaplan: Contact Wounds: A War Surgeon's Education. (hely nélkül): Grove Press. 2007. 98–. o. ISBN 978-1-55584-659-6  
  10. a b Mair–Beckley 2012 :126. o.
  11. Ilycsin 2005

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Vallée de Mai című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Vallée de Mai. Seychelles Islands Foundation (Hozzáférés: 2019. feb. 5.)